2020. április 1., szerda

Még soha nem volt ennyire fontos a gyógyítás. Legalább is az én életemben még nem. Néphagyományunkban van a gyógyuláshoz tartozó emlék - mondjuk el, énekeljük el őket, ki-ki a maga hajlékában, és ki-ki a maga hangján.
Bár egy klasszikus fogyasztó megveszi és megszerzi azt, a mire szüksége van.
De az EMBER képes megteremteni bármit: a játékot, a dalt, a gyógyítást, a kacagást, az izgalmat, vagy a megnyugvást. Bármit és ilyen értelemben mindent!

https://www.youtube.com/watch?v=sI4edAD4PUg&t=204s

2020. március 30., hétfő

Kedves, Dalos Kedvű Barátaim!

Ebben az otthonlétben az ember elképesztő erővel képes azzal szembesülni, hogy mi az, amit magának teremtett. Mi az, ami körülveszi, kik azok, akiket maga mellé választott, és mik azok a belső értékeink és gondolataink, amiket mintegy "vezérelvként" az életünk folyásához választottunk: az optimizmusunk? a félelmeink? a megoldókészségünk? a család felett gyakorolt kontrollmániánk? vagy éppen a szabadságvágyunk? az önszeretetünk? vagy netán az önutálatunk?
Kicsit Halmágyon ezzel már találkoztam - tudniillik magammal.
Arra buzdítok mindenkit, hogy merjen elmélyülni a szűken vett, saját világában, merjétek szeretni a családotokat, merjétek szeretni azt, amit közvetlenül magatok mellé teremtettetek! Ismerjétek el saját teremtésetek nagyszerűségét, és álljatok meg egy-egy pillanatát megcsodálni! (- hiszen isteni minőségünk ez a teremtő-készség! ...az én világnézetem szerint legalább is.)
...és koronázzátok meg ezeket a pillanatokat egy-egy dallal - olyannal, amit most TI keltetek életre!
... és most csodáld meg a saját hangodat! Nem a külvilágért, nem a közösségért, most szóljon ez a dal magadért!


Ettől lesz igazán szép és ettől akarja majd hallani a gyermeked, életed társa, vagy bárki, akit életed mellé választottál.


Szerető szívvel, és bízva a jóban - így gondolok rátok!


U.i.: Fogadjátok szeretettel életem első videóit (engem is utolért a távoktatás.  Mi lesz ebből?!?!)


Indítsd el a lenti videót, kuckózz be egy kényelmes sarokba, hunyd be a szemed, tárd ki az elméd, és figyelj: "Volt egyszer egy szegényember..."


2018. március 22., csütörtök

Aranykapu és Áspis-kerekes




Már alig várom, hogy újjászülessen a természet! A nappalok és az éjjelek végre egyenlő hosszúságúak – ez azt jelenti, hogy előbb utóbb, elkerülhetetlenül eljön hozzánk a jó idő! J
Hagyományaink szerint ekkor karikáztak a nők, menyecskék, falukerültek a lányok. Az ide köthető dalok a termékenység- és ebből adódóan a szerelemvarázslásra koncentrálnak. Vegyünk példának a mindenki által ismert „Bújj, bújj zöld ágat”. Ebben a dalban a kedvenc motívumom az aranykapu – erre a világra bizony aranykapun érkezünk! A varázslatot erősíti, az idő visszafordítása: „Szita, szita péntek, Szerelem csürtörtök, Dob szerda.” SZERdán, (a hét közepén!) megdobban a szív, csütörtökre szerelemmé válik, pénteken meg elválik, hogy mi lesz belőle, ahogy a szitálás során is osztályozódnak a dolgok.
Ebben az időszakban sokat emlegetem a kedvenc gyógyító mondókámat is, mert a megújulás gyógyulást hoz! A mondóka így szól:
Áspis kerekes,
utifüves leveles,
Bíbola, bíbola,
Pacs, pacs, pacs!!!

Ez a gyanútlan gyermekmondóka mindent tud a népi gyógyászatról! Lássuk csak!
Az áspis kígyó egy egyiptomi kígyófajta. A kígyóméreg kettős: egyrészt veszélyes és halálos lehet, másrészt viszont, ha jó helyen és mennyiségben használjuk, akkor mozgásszervi betegségek gyógyítására alkalmas. A kígyó ereje bölcs és nagy tudást igényel – csak a legbölcsebbek gyógyítnak vele. S e sor alatt, napirányban körözünk a fájó testrész felett.
A kerek levelű utifű a vándorok gyógynövénye: mindenre gyógyír, ami az úton járók betegsége lehet: a feltört lábakra, sebekre hat. S e közben 4 levelű lóherét rajzolunk ujjunkkal a sajgó testrészre – mint a négy égtájnak és erőnek jelezve tiszteletünket.
A „Bíbola…” sor alatt kézsimítással egyszerűen kihúzzuk a betegséget. De mint ahogy azt a népi tudás tartja, ami megürül, az bizony beszippanthat bármit. Mint egy légüres tér is teszi. A népi gyógyászok az ilyen megürült energetikai térbe mindig tettek valami jót! Ezért aztán a mondóka utolsó sorára pacskoló mozdulattal játsszuk el, hogy tettünk valamit a megürült részre.
Ezzel a tudással bátran indulhatunk, bátran léphetünk a megújulás felé!
S ha valakinek efelől még kétsége lenne, akkor vesse tekintetét a megérkezett gólyáinkra! És elő a sípokkal, dobokkal, nádi hegedűkkel a gyógyulásért!

2018. március 16., péntek


Közeledünk a tavaszi nap-éj egyenlőséghez, ami egy új időszak jöttét jelzi: a kikeletét! Vagyis az új élet kikelésének idejét. Jelzi ezt langyos széllel, amely a fagyott vizeket megárasztani képes; vagy  piros színnel, jó illatokkal, a növény és állatvilág megindulásával.  A Kiszétől a Villőig és az Aranykapu bűvöletéig érdemes elmerengnünk s fejtegetjük a népdalaink őserejét,s tavaszi energiákról szóló tanításait! Nehéz ezt leírni! Mennyivel jobb ezt inkább érezni, amikor ezek a dalok felzengnek, rezgéseket hoznak létre, mely rezgésnek mi magunk is részesei lehetünk!
Szeretettel hívogatlak benneteket Tengri Hagyományokat Őrzőnépdalok estjére ezúttal a Kikelet jegyében!
A dalok életre hívásában segítségemre lesz: Tóth Fanni
2018. március 23-án pénteken 19.00 órakor Budapesten, XIX. kerület, Szövetség utca 1. MAGMA ház.
2018. március 24-én pénteken 17.00 órakor Tatán, az AranyHold Jóga és Terápiás Udvarban
Hangszereket hozhattok magatokkal – amennyiben elhívást éreztek rá!
Felajánlást elfogadunk, s tisztelettel megköszönjük!


2018. március 12., hétfő

Kiszehajtás




Szívemhez szólt a Kiszehajtás. Mély és bölcs ősi tudást hordoz ez, a Kárpát-medence északi részén ismert szokás. Jellemzően a böjtben, a megújulást hozó húsvét előtt élt. Sorra veszem azokat az elemeit, amelyek megszólítottak, s amelyeknek bárki hasznát veheti ma is:
Kulcsmomentuma, hogy ahol télen nem halt meg olyan öregasszony, aki képes halálával átvinni a már nem szükséges dolgok energetikáját a másik világba, ott Kiszét hajtottak vagy Villőt égettek.  A halál egy fontos minőségváltozás, és ilyen értelemben léteznek kis halálok, kisebb minőségváltozások is. Ez pedig azzal jár, hogy vannak dolgok, amik már nem szolgálnak minket, s el kell engednünk ahhoz, hogy az új minőségünket betölthessük.  S ezeket – a mi életünkben már haszontalanná vált dolgokat, erőket – a legjobb a legmagasabb tisztító, és átformáló erőknek felajánlani. Ezért tették tehát, hogy egy ú.n. kisze bábut felöltöztettek olyan ruhadarabokkal, amikre már nem volt szükség. Ezeket szertartásosan, énekkel kísérve vitték ki a házból.
A szokást lányok tartották: ahogy a testet öltéskor, születéskor is a női minőség ad anyagot a léleknek, úgy a kilépésnél is kulcsfontosságú a nő jelenléte. (ld. pl. még: sirató asszonyok)
Egy gyűjtés szerint úgy vitték a Kiszét, hogy nem néztek senki szemébe. Más szokásokban is visszaköszön a szemkontaktus megvonása: például csecsemő születéskor az elfüggönyözött ágy kapcsán, ami a szemmel veréstől való  óvást jelenti. Személyes meglátásom, hogy a szemkontaktus egy út. S vannak olyan időszakok, életszakaszok, amikor fontos a folyamatok belső megélése, a gondolatok, energiák magunkban tartása! Mert van olyan, ami csak belül mélyülhet el, formálódhat át. Amint kijön, felszínre tör, felszínessé válhat, vagy fixálódhat egy nem kész állapotban, azaz nyitva marad.
A kiszebábut a falu határába vitték. Fontos, hogy a faluközösségen kívüli területre. Ott aztán folyó vízbe dobták, vagy – ha nem volt ilyen természeti adottság - elégették, és átugrották. A víz más kultúrákban is a halál, vagy más minőségbe való ugrásnak a határát jelképezi. Népdalokban sokszor megjelenik szüzesség elvesztésekor is. A folyónak irányultsága van, és soha nem visszafordítható. A víz pedig az a megtisztító elem, ami mindent visz! Csuda szép tanítás ez. S folyó híján a tűz is elemi erővel alakítja át az anyagot légneművé – ahogy a halál kapcsán is valami hasonlódolog történik.
Összefoglalva a Kisze nekem azt üzeni, hogy bátran vigyük ki az avítt dolgokat! Engedjük a a legmagasabb természeti erőknek, hogy elvigye, megtisztítsa és átalakítsa azt!
S mindezt miért is?
Hogy tiszta teret adhassunk az új minőség megszületésének!
Isten áldása legyen a Kikeletünkön!

Forrrás:
Tátrai Zsuzsanna – Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások. Planétás. 1997.
Sólyomfi Nagy Zoltán – Ősforrás Tátos Ösvény iskolája. Bővebb infó: https://www.tatos.hu
MTA Zenetudományi Intézen Online adatbázisa. http://db.zti.hu/folklor.htm
Zobori Villő hanganyaga
Ez ki háza...

2018. február 7., szerda

Farsang - halál és újjászületés küszöbe

Bár a farsang feltehetőleg középkorban honosodott meg nálunk, azonban a hozzá kötődő szokások még a kereszténység előtti világképet idézik.

A természetben ilyenkor minden AVÍTT elhal, azért, hogy megtisztult helyre érkezhessen az ÚJ. Ezzel az időszakkal jár a halálhoz kapcsolódó félelem, de a megújulás reménysége is. Népszokásainkban a félelmet biztonságos környezetben élhetjük meg  - melynek fontosságát már a pszichológia is kiemeli. A szokásokban megjelenő ijesztő figurák és álarcok mellett fontos szerepet kapnak az újjászületést idéző dramatikus játékok, az esküvők, és a tréfás lakodalmak – pajzán humorral, vicces, de őszinte szókimondással!  Az álarcok mögött az élet teljes energiával jelzi jöttét.


Szeretettel hívlak egy különleges hagyományőrző alkalomra,ahol a kereszténység előtti hagyományokat őrző népdalokon keresztül élhetjük meg a farsang ősi üzenetét! … hogy méltó szívvel búcsúztassuk az elmúlt dolgokat és várjuk azt, ami ez évben megszülethet.

időpont: 2018. február 16-án, 18.00 óra
helyszín: Tata, az AranyHold Jóga és Terápiás Udvar 

A dalok megelevenítésében segítségem lesz Tóth Fanni.

2017. december 31., vasárnap

Nagy szeretettel válogattuk össze azokat a népdalokat, melyek még a kereszténység előtti világképet őrzik. Archív gyűjtésekből, és egyes helyeken még élő hagyományból - nénék és bácsik közvetítéséből - felgyűjtött népdalokat hallhattok majd. E dalok őserővel és tisztán közvetítik a rájuk bízott régi tudást. Egyik-másik már 1000 éve, milliók ajkáról zengett már, milliók szívét rezgette át. Ha kirajzolhatnánk hullámaikat megnyilvánulhatna, ahogy virágok sokaságát szórják ránk. Ezek a mi népünk, élőhelyünk mantrái. 

Szeretném visszahozni ezt az egyszerű, de mégis nagyszerű ősi csodát. 
Gyertek, s mossuk át lelkünket ezekkel a csodákkal!
Felajánlást elfogadunk – amennyiben elhívást érzel rá.

Farkas Emőke és Tóth Fanni