2018. március 22., csütörtök

Aranykapu és Áspis-kerekes




Már alig várom, hogy újjászülessen a természet! A nappalok és az éjjelek végre egyenlő hosszúságúak – ez azt jelenti, hogy előbb utóbb, elkerülhetetlenül eljön hozzánk a jó idő! J
Hagyományaink szerint ekkor karikáztak a nők, menyecskék, falukerültek a lányok. Az ide köthető dalok a termékenység- és ebből adódóan a szerelemvarázslásra koncentrálnak. Vegyünk példának a mindenki által ismert „Bújj, bújj zöld ágat”. Ebben a dalban a kedvenc motívumom az aranykapu – erre a világra bizony aranykapun érkezünk! A varázslatot erősíti, az idő visszafordítása: „Szita, szita péntek, Szerelem csürtörtök, Dob szerda.” SZERdán, (a hét közepén!) megdobban a szív, csütörtökre szerelemmé válik, pénteken meg elválik, hogy mi lesz belőle, ahogy a szitálás során is osztályozódnak a dolgok.
Ebben az időszakban sokat emlegetem a kedvenc gyógyító mondókámat is, mert a megújulás gyógyulást hoz! A mondóka így szól:
Áspis kerekes,
utifüves leveles,
Bíbola, bíbola,
Pacs, pacs, pacs!!!

Ez a gyanútlan gyermekmondóka mindent tud a népi gyógyászatról! Lássuk csak!
Az áspis kígyó egy egyiptomi kígyófajta. A kígyóméreg kettős: egyrészt veszélyes és halálos lehet, másrészt viszont, ha jó helyen és mennyiségben használjuk, akkor mozgásszervi betegségek gyógyítására alkalmas. A kígyó ereje bölcs és nagy tudást igényel – csak a legbölcsebbek gyógyítnak vele. S e sor alatt, napirányban körözünk a fájó testrész felett.
A kerek levelű utifű a vándorok gyógynövénye: mindenre gyógyír, ami az úton járók betegsége lehet: a feltört lábakra, sebekre hat. S e közben 4 levelű lóherét rajzolunk ujjunkkal a sajgó testrészre – mint a négy égtájnak és erőnek jelezve tiszteletünket.
A „Bíbola…” sor alatt kézsimítással egyszerűen kihúzzuk a betegséget. De mint ahogy azt a népi tudás tartja, ami megürül, az bizony beszippanthat bármit. Mint egy légüres tér is teszi. A népi gyógyászok az ilyen megürült energetikai térbe mindig tettek valami jót! Ezért aztán a mondóka utolsó sorára pacskoló mozdulattal játsszuk el, hogy tettünk valamit a megürült részre.
Ezzel a tudással bátran indulhatunk, bátran léphetünk a megújulás felé!
S ha valakinek efelől még kétsége lenne, akkor vesse tekintetét a megérkezett gólyáinkra! És elő a sípokkal, dobokkal, nádi hegedűkkel a gyógyulásért!

2018. március 16., péntek


Közeledünk a tavaszi nap-éj egyenlőséghez, ami egy új időszak jöttét jelzi: a kikeletét! Vagyis az új élet kikelésének idejét. Jelzi ezt langyos széllel, amely a fagyott vizeket megárasztani képes; vagy  piros színnel, jó illatokkal, a növény és állatvilág megindulásával.  A Kiszétől a Villőig és az Aranykapu bűvöletéig érdemes elmerengnünk s fejtegetjük a népdalaink őserejét,s tavaszi energiákról szóló tanításait! Nehéz ezt leírni! Mennyivel jobb ezt inkább érezni, amikor ezek a dalok felzengnek, rezgéseket hoznak létre, mely rezgésnek mi magunk is részesei lehetünk!
Szeretettel hívogatlak benneteket Tengri Hagyományokat Őrzőnépdalok estjére ezúttal a Kikelet jegyében!
A dalok életre hívásában segítségemre lesz: Tóth Fanni
2018. március 23-án pénteken 19.00 órakor Budapesten, XIX. kerület, Szövetség utca 1. MAGMA ház.
2018. március 24-én pénteken 17.00 órakor Tatán, az AranyHold Jóga és Terápiás Udvarban
Hangszereket hozhattok magatokkal – amennyiben elhívást éreztek rá!
Felajánlást elfogadunk, s tisztelettel megköszönjük!


2018. március 12., hétfő

Kiszehajtás




Szívemhez szólt a Kiszehajtás. Mély és bölcs ősi tudást hordoz ez, a Kárpát-medence északi részén ismert szokás. Jellemzően a böjtben, a megújulást hozó húsvét előtt élt. Sorra veszem azokat az elemeit, amelyek megszólítottak, s amelyeknek bárki hasznát veheti ma is:
Kulcsmomentuma, hogy ahol télen nem halt meg olyan öregasszony, aki képes halálával átvinni a már nem szükséges dolgok energetikáját a másik világba, ott Kiszét hajtottak vagy Villőt égettek.  A halál egy fontos minőségváltozás, és ilyen értelemben léteznek kis halálok, kisebb minőségváltozások is. Ez pedig azzal jár, hogy vannak dolgok, amik már nem szolgálnak minket, s el kell engednünk ahhoz, hogy az új minőségünket betölthessük.  S ezeket – a mi életünkben már haszontalanná vált dolgokat, erőket – a legjobb a legmagasabb tisztító, és átformáló erőknek felajánlani. Ezért tették tehát, hogy egy ú.n. kisze bábut felöltöztettek olyan ruhadarabokkal, amikre már nem volt szükség. Ezeket szertartásosan, énekkel kísérve vitték ki a házból.
A szokást lányok tartották: ahogy a testet öltéskor, születéskor is a női minőség ad anyagot a léleknek, úgy a kilépésnél is kulcsfontosságú a nő jelenléte. (ld. pl. még: sirató asszonyok)
Egy gyűjtés szerint úgy vitték a Kiszét, hogy nem néztek senki szemébe. Más szokásokban is visszaköszön a szemkontaktus megvonása: például csecsemő születéskor az elfüggönyözött ágy kapcsán, ami a szemmel veréstől való  óvást jelenti. Személyes meglátásom, hogy a szemkontaktus egy út. S vannak olyan időszakok, életszakaszok, amikor fontos a folyamatok belső megélése, a gondolatok, energiák magunkban tartása! Mert van olyan, ami csak belül mélyülhet el, formálódhat át. Amint kijön, felszínre tör, felszínessé válhat, vagy fixálódhat egy nem kész állapotban, azaz nyitva marad.
A kiszebábut a falu határába vitték. Fontos, hogy a faluközösségen kívüli területre. Ott aztán folyó vízbe dobták, vagy – ha nem volt ilyen természeti adottság - elégették, és átugrották. A víz más kultúrákban is a halál, vagy más minőségbe való ugrásnak a határát jelképezi. Népdalokban sokszor megjelenik szüzesség elvesztésekor is. A folyónak irányultsága van, és soha nem visszafordítható. A víz pedig az a megtisztító elem, ami mindent visz! Csuda szép tanítás ez. S folyó híján a tűz is elemi erővel alakítja át az anyagot légneművé – ahogy a halál kapcsán is valami hasonlódolog történik.
Összefoglalva a Kisze nekem azt üzeni, hogy bátran vigyük ki az avítt dolgokat! Engedjük a a legmagasabb természeti erőknek, hogy elvigye, megtisztítsa és átalakítsa azt!
S mindezt miért is?
Hogy tiszta teret adhassunk az új minőség megszületésének!
Isten áldása legyen a Kikeletünkön!

Forrrás:
Tátrai Zsuzsanna – Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások. Planétás. 1997.
Sólyomfi Nagy Zoltán – Ősforrás Tátos Ösvény iskolája. Bővebb infó: https://www.tatos.hu
MTA Zenetudományi Intézen Online adatbázisa. http://db.zti.hu/folklor.htm
Zobori Villő hanganyaga
Ez ki háza...