2020. április 1., szerda

Még soha nem volt ennyire fontos a gyógyítás. Legalább is az én életemben még nem. Néphagyományunkban van a gyógyuláshoz tartozó emlék - mondjuk el, énekeljük el őket, ki-ki a maga hajlékában, és ki-ki a maga hangján.
Bár egy klasszikus fogyasztó megveszi és megszerzi azt, a mire szüksége van.
De az EMBER képes megteremteni bármit: a játékot, a dalt, a gyógyítást, a kacagást, az izgalmat, vagy a megnyugvást. Bármit és ilyen értelemben mindent!

https://www.youtube.com/watch?v=sI4edAD4PUg&t=204s

2020. március 30., hétfő

Kedves, Dalos Kedvű Barátaim!

Ebben az otthonlétben az ember elképesztő erővel képes azzal szembesülni, hogy mi az, amit magának teremtett. Mi az, ami körülveszi, kik azok, akiket maga mellé választott, és mik azok a belső értékeink és gondolataink, amiket mintegy "vezérelvként" az életünk folyásához választottunk: az optimizmusunk? a félelmeink? a megoldókészségünk? a család felett gyakorolt kontrollmániánk? vagy éppen a szabadságvágyunk? az önszeretetünk? vagy netán az önutálatunk?
Kicsit Halmágyon ezzel már találkoztam - tudniillik magammal.
Arra buzdítok mindenkit, hogy merjen elmélyülni a szűken vett, saját világában, merjétek szeretni a családotokat, merjétek szeretni azt, amit közvetlenül magatok mellé teremtettetek! Ismerjétek el saját teremtésetek nagyszerűségét, és álljatok meg egy-egy pillanatát megcsodálni! (- hiszen isteni minőségünk ez a teremtő-készség! ...az én világnézetem szerint legalább is.)
...és koronázzátok meg ezeket a pillanatokat egy-egy dallal - olyannal, amit most TI keltetek életre!
... és most csodáld meg a saját hangodat! Nem a külvilágért, nem a közösségért, most szóljon ez a dal magadért!


Ettől lesz igazán szép és ettől akarja majd hallani a gyermeked, életed társa, vagy bárki, akit életed mellé választottál.


Szerető szívvel, és bízva a jóban - így gondolok rátok!


U.i.: Fogadjátok szeretettel életem első videóit (engem is utolért a távoktatás.  Mi lesz ebből?!?!)


Indítsd el a lenti videót, kuckózz be egy kényelmes sarokba, hunyd be a szemed, tárd ki az elméd, és figyelj: "Volt egyszer egy szegényember..."