Már alig várom, hogy újjászülessen a természet! A nappalok
és az éjjelek végre egyenlő hosszúságúak – ez azt jelenti, hogy előbb utóbb,
elkerülhetetlenül eljön hozzánk a jó idő! J
Hagyományaink szerint ekkor karikáztak a nők, menyecskék,
falukerültek a lányok. Az ide köthető dalok a termékenység- és ebből adódóan a
szerelemvarázslásra koncentrálnak. Vegyünk példának a mindenki által ismert „Bújj,
bújj zöld ágat”. Ebben a dalban a kedvenc motívumom az aranykapu – erre a
világra bizony aranykapun érkezünk! A varázslatot erősíti, az idő visszafordítása:
„Szita, szita péntek, Szerelem csürtörtök, Dob szerda.” SZERdán, (a hét
közepén!) megdobban a szív, csütörtökre szerelemmé válik, pénteken meg elválik,
hogy mi lesz belőle, ahogy a szitálás során is osztályozódnak a dolgok.
Ebben az időszakban sokat emlegetem a kedvenc gyógyító
mondókámat is, mert a megújulás gyógyulást hoz! A mondóka így szól:
Áspis kerekes,
utifüves leveles,
Bíbola, bíbola,
Pacs, pacs, pacs!!!
Ez a gyanútlan gyermekmondóka mindent tud a népi
gyógyászatról! Lássuk csak!
Az áspis kígyó egy egyiptomi kígyófajta. A kígyóméreg
kettős: egyrészt veszélyes és halálos lehet, másrészt viszont, ha jó helyen és
mennyiségben használjuk, akkor mozgásszervi betegségek gyógyítására alkalmas. A
kígyó ereje bölcs és nagy tudást igényel – csak a legbölcsebbek gyógyítnak
vele. S e sor alatt, napirányban körözünk a fájó testrész felett.
A kerek levelű utifű a vándorok gyógynövénye: mindenre
gyógyír, ami az úton járók betegsége lehet: a feltört lábakra, sebekre hat. S e
közben 4 levelű lóherét rajzolunk ujjunkkal a sajgó testrészre – mint a négy
égtájnak és erőnek jelezve tiszteletünket.
A „Bíbola…” sor alatt kézsimítással egyszerűen kihúzzuk a
betegséget. De mint ahogy azt a népi tudás tartja, ami megürül, az bizony
beszippanthat bármit. Mint egy légüres tér is teszi. A népi gyógyászok az ilyen
megürült energetikai térbe mindig tettek valami jót! Ezért aztán a mondóka utolsó
sorára pacskoló mozdulattal játsszuk el, hogy tettünk valamit a megürült részre.
Ezzel a tudással bátran indulhatunk, bátran léphetünk a
megújulás felé!
S ha valakinek efelől még kétsége lenne, akkor vesse
tekintetét a megérkezett gólyáinkra! És elő a sípokkal, dobokkal, nádi
hegedűkkel a gyógyulásért!